kuty�kn�l:

A betegs�g „szab�lyos” form�j�ban h�rom szakaszt k�l�nb�ztethet�nk meg: az
els�, nagyj�b�l 1/2-3 napig tart� id�szakban megv�ltozik az �llat viselked�se, de n�ha csak annyira, hogy m�g a gazd�j�nak is alig t�nik fel. Az �l�nk v�rm�rs�klet�, j�t�kos, �r�kmozg� kutya csendesebb, z�rk�zottabb, kedvetlenebb lesz, a kiegyens�lyozott, nyugodt kutya pedig nyugtalanabb, ingerl�kenyebb, idegen szem�ly vagy �llat k�zel�ben t�mad�bb, a simogat� k�z fel� kap. A megszokott t�pl�l�k�t visszautas�tja, em�szthetetlen, s�t undorkelt� anyagokat viszont moh�n felfal. Gyakori a fokozott nemi ingerl�kenys�g �s az, hogy a harap�s, mar�s hely�t nyalja, harapd�lja, nemegyszer szinte sz�tmarcangolja az �llat. Egy-egy kuty�n m�r ebben a szakaszban is megfigyelhet� a ny�lfoly�s, a neh�zkes nyel�s �s a v�ziszony.

A m�sodik, nagyj�b�l 1-2 napig tart� szakaszban n�vekszik a reflexingerl�kenys�g, az �llat sokkal nyugtalanabb, idegesebb, ez az idegess�g a d�h�ng�sig fokoz�dik. A kutya sz�tt�pi az �tj�ba ker�l� t�rgyakat, t�mad, ha l�ncon vagy p�r�zon van, att�l minden�ron igyekszik megszabadulni, ha ketrecbe teszik, annak r�csait rohamszer�en harapd�lja. Felismerhet�k a „tudatzavar” jelei, hiszen az �llat olyan eszk�z�kbe, t�rgyakba is beleharap, melyek f�jdalmat okoznak neki, m�skor �gy tesz, mintha legyek ut�n kapkodna.

Ha otthonr�l megsz�kik, c�ltalanul k�borol, naponta ak�r 40-50 km-t is megtesz, ilyenkor ugat�s, morg�s n�lk�l belemar az �tj�ba ker�l� �llatnak, az embert ellenben csak akkor vesz�lyezteti, ha ingerli az ilyen ebet. Ebben a szakaszban m�r mutatkoznak a k�l�nb�z� b�nul�sok: a szemizmok b�nul�sa kapcs�n kancsals�g, a garatizmok b�nul�sa kapcs�n nyel�si neh�zs�gek, k�s�bb a nyel�s teljes megsz�n�se miatt a t�pl�l�k �s az iv�v�z visszautas�t�sa, a g�geizmok b�nul�sa kapcs�n az ugat�s megv�ltoz�sa, rekedt, majd „vony�t�” hang, a nyelvizmok b�nul�sa kapcs�n b�s�ges ny�lcsorg�s.

A harmadik szakaszra m�r a teljes tompults�g �s a b�nul�sok fokoz�d�sa a
jellemz�. A sz�j nyitott, az �llkapocs l�g, a b�nult nyelv el�esik, majd a b�nul�sok �tterjednek a t�rzs �s a v�gtagok izmaira is, v�g�l az �llat teljes mozdulatlans�gra �t�lve a betegs�g 5-8., ritk�bban a 12-15. napj�n lesov�nyodva, a l�legz�-izmok b�nul�sa miatt elpusztul.

A lak�sban tartott, vagy idom�tott, kem�ny nevel�sben r�szes�lt kuty�k mintegy 15-20%-�ban a m�sodik, „d�h�ng�” szakasz kimarad, a tompult, kedvetlen �llatokon csakhamar a b�nul�sos t�netek jelentkeznek �s a betegs�g 4-5. napj�n elpusztulnak („csendes veszetts�g”).