kutyknl:
A betegsg „szablyos” formjban hrom szakaszt klnbztethetnk meg: az
els, nagyjbl 1/2-3 napig tart idszakban megvltozik az llat viselkedse, de nha csak annyira, hogy mg a gazdjnak is alig tnik fel. Az lnk vrmrsklet, jtkos, rkmozg kutya csendesebb, zrkzottabb, kedvetlenebb lesz, a kiegyenslyozott, nyugodt kutya pedig nyugtalanabb, ingerlkenyebb, idegen szemly vagy llat kzelben tmadbb, a simogat kz fel kap. A megszokott tpllkt visszautastja, emszthetetlen, st undorkelt anyagokat viszont mohn felfal. Gyakori a fokozott nemi ingerlkenysg s az, hogy a haraps, mars helyt nyalja, harapdlja, nemegyszer szinte sztmarcangolja az llat. Egy-egy kutyn mr ebben a szakaszban is megfigyelhet a nylfolys, a nehzkes nyels s a vziszony.
A msodik, nagyjbl 1-2 napig tart szakaszban nvekszik a reflexingerlkenysg, az llat sokkal nyugtalanabb, idegesebb, ez az idegessg a dhngsig fokozdik. A kutya szttpi az tjba kerl trgyakat, tmad, ha lncon vagy przon van, attl mindenron igyekszik megszabadulni, ha ketrecbe teszik, annak rcsait rohamszeren harapdlja. Felismerhetk a „tudatzavar” jelei, hiszen az llat olyan eszkzkbe, trgyakba is beleharap, melyek fjdalmat okoznak neki, mskor gy tesz, mintha legyek utn kapkodna.
Ha otthonrl megszkik, cltalanul kborol, naponta akr 40-50 km-t is megtesz, ilyenkor ugats, morgs nlkl belemar az tjba kerl llatnak, az embert ellenben csak akkor veszlyezteti, ha ingerli az ilyen ebet. Ebben a szakaszban mr mutatkoznak a klnbz bnulsok: a szemizmok bnulsa kapcsn kancsalsg, a garatizmok bnulsa kapcsn nyelsi nehzsgek, ksbb a nyels teljes megsznse miatt a tpllk s az ivvz visszautastsa, a ggeizmok bnulsa kapcsn az ugats megvltozsa, rekedt, majd „vonyt” hang, a nyelvizmok bnulsa kapcsn bsges nylcsorgs.
A harmadik szakaszra mr a teljes tompultsg s a bnulsok fokozdsa a
jellemz. A szj nyitott, az llkapocs lg, a bnult nyelv elesik, majd a bnulsok tterjednek a trzs s a vgtagok izmaira is, vgl az llat teljes mozdulatlansgra tlve a betegsg 5-8., ritkbban a 12-15. napjn lesovnyodva, a llegz-izmok bnulsa miatt elpusztul.
A laksban tartott, vagy idomtott, kemny nevelsben rszeslt kutyk mintegy 15-20%-ban a msodik, „dhng” szakasz kimarad, a tompult, kedvetlen llatokon csakhamar a bnulsos tnetek jelentkeznek s a betegsg 4-5. napjn elpusztulnak („csendes veszettsg”). |